A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
Absztrakt:
A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt kihangsúlyozott figyelmet kap a levegőminőség kérdésköre. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme. Biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője. Minőségének megőrzése ezért is kiemelt fontosságú.
A légszennyezés hatásai a városokban fokozottan jelentkeznek, mert a nagyszámú és nagy népsűrűségű lakosság, az ipari folyamatok és a közlekedés sokkal több szennyező anyagot juttat a környezetbe. Az 1900-as évek közepén Londonban kialakult szmoghelyzetek drámai módon hívták fel a figyelmet a városi levegő minőségének romlására és egészségügyi következményeire. Azóta számos egyezmény, rendelet illetve szabályozás született a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében (2008/50/EK irányelv).
Az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítunk a levegőszennyezés megelőzésére. A növekvő légszennyezés ellenére Budapesten 2008 novemberéig egyetlen egyszer sem kellett füstködriadót elrendelni, mivel a jogszabályban rögzített (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelet) határértékek olyan nagyok voltak, hogy nem sok esélye volt a szmogriadó kihirdetésének. 2008 őszén azonban e jogszabályt megváltoztatták, és néhány légszennyező anyag füstködriadó határértékét (különösen PM10 aeroszol esetén, melynek határértékét csaknem a tizedére csökkentették) alacsonyabb szinten állapították meg (25/2008. (X.17.) KvVM-EÜ-FVM együttes rendelet). 2013 november végéig összesen tízszer hirdették ki a szmogriadó valamely fokozatát. Ez az esetszám már lehetővé teszi a súlyosan szennyezett időszakok levegőkémiai vizsgálatát abból a célból, hogy pontosabb és tényekre támaszkodó elképzeléseket alakítsunk ki a budapesti szmogriadókról illetve feltételrendszerükről, amelyek végezetül elősegíthetik a jövőbeni, hatékonyabb intézkedési tervek létrehozását.
Személyes feladatom a szmogriadó előtti, alatti és utáni időszakok levegőkémiai értékelése és összehasonlító vizsgálata volt. Munkám során a kulcsfontosságú légszennyező anyagok és meteorológiai változók rendelkezésre álló adatsorait használtam fel. Kutatómunkám részét képezi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetben, Salma Imre vezetésével folyó aeroszol kutatásoknak.
