A társadalmi patológia, majd később a deviancia szociológiája karakteresen elkülönülő részterület a szociológiatudományban. A kriminológiával rokon problémaérzékenysége, az alkalmazott társadalomtudományok közé sorolhatósága, az indirekt (vagy éppen direkt) politikai értékközvetítési pozíciója sajátos teoretikai és módszertani jellegzetességekkel ruházta föl a tudományterületet, de ugyanez – időről időre – erősen irritálttá tette a többi szociológiai tudományterület képviselőit. Tanulmányomban azt a meglepő társadalomtudományi hagyományt kívánom bemutatni, ahogyan a szociológusok „a patológusoknak” esnek, s egészen kíméletlen formában sokszor intellektuálisan abszurd vádakat fogalmaznak meg tárgyukkal vagy éppen tudományos munkásságukkal szemben – akár a személyeskedésig fajulóan is.
