Diplomamunkám kapcsán a családunk energiafogyasztásának és hulladéktermelésének kvantitatív elemzését végeztem el. Dolgozatom gerincét az általam elvégzett vizsgálatok és mért adatok alapján végzett számítások alkotják. Életünk kb. 70-80%-át zárt terekben töltjük, és épp ezért nagyon fontos, hogy azok úgy legyenek kialakítva, hogy biztosítsák az ember optimális teljesítőképességeit, alvási, regenerálódási, szórakozási lehetőségeit. Energiatakarékosság szempontjából az sem mindegy, hogy épületeink mennyire energiatudatosan vannak felépítve, hiszen a 2010-es adatok szerint hazánkban az energiafelhasználás kb. 30%-át az épületek üzemeltetése teszi ki. Manapság a legnagyobb energiafogyasztóvá a lakosság lépett elő. A lakossági energiafogyasztás túlnyomó részét a közlekedés, világítás, helyi melegvíz előállításhoz szükséges energia és a háztartási energiafogyasztás teszi ki, melyhez a sütés, főzés és a háztartási gépek üzemeltetése tartozik. Vizsgálataimat 2010. március 1-től 2011. február 28-ig végeztem. Ez idő alatt naponta feljegyeztem, hogy mennyi földgázt, villamos energiát és vizet fogyasztottunk, mennyi szennyvizet termeltünk, hány darab PET-palackot, üveget, fémdobozt dobtunk hulladékgyűjtőnkbe és azt milyen gyakran ürítettük. Továbbá egy év alatt minden alkalommal feljegyeztem a tömegközlekedéssel, valamint a gépkocsinkkal utazó családtagok illetve ismerősök számát, és a megtett kilométert is. A begyűjtött adatok alapján vizsgáltam az éven belüli fogyasztásunk változásait. A legmagasabb fogyasztásunk júliusban és augusztusban volt, hiszen ebben a két hónapban mind az öten otthon tartózkodtunk. Háztartásunkban a gázt főzésre és vízmelegítésre használjuk. A legmagasabb fogyasztásunk februárban és júliusban volt. 2010. nyara csapadékos volt, hiszen három hónap alatt közel 360 mm eső esett. Ennek ellenére azonban sokat kellett öntöznünk, hiszen voltak száraz meleg periódusok, amikor a napi középhőmérséklet megközelítette a 26 Cº-ot. Mivel a család otthon volt, gyakrabban mostunk, mosogattunk, a nagy meleg miatt naponta többször is lezuhanyoztunk. A felsorolt okok magyarázatot adnak a júliusi, augusztusi magas vízfogyasztásunkra. Ezek mellett nagyon fontos megemlíteni a permetezést is, mely nagymértékben befolyásolja fogyasztásunkat. A permetezési időszak március végétől egészen augusztus végéig tart, mely az éves fogyasztásunkban is nagyon jól kirajzolódik. Ezekben a hónapokban általában 2-3000 m3-rel több vizet használunk el, mint szeptembertől februárig. A vizsgált időszakban összesen 146,6 m3 vizet használtunk el, melyből 22 m3-t permeteztünk ki gyümölcsfáinkra és becsléseim szerint kb. 4 m3 vizet öntöztünk ki a virágokra, zöldségekre. Szennyvíztermelésünket közvetett módszerrel tudtam meghatározni. Az egyértelműen kijelenthető, hogy jóval kevesebb a vízfogyasztásunknál. Mivel ismerem a permetezésre (22 m3) és öntözésre (4,15 m3) elhasznált víz mennyiségét, így becsléseim szerint a szennyvízcsatornába kerülő víz mennyisége körülbelül 120 m3. Szennyvíz a mosás, WC-öblítés, mosogatás, fürdés, zuhanyzás során elhasznált vízből keletkezik. Felmértem, hogy háztartásunkban milyen elektromos fogyasztók találhatóak, és ezeket három csoportba osztottam: naponta használt elektromos fogyasztók, hetente használt, illetve havonta, vagy évente használt elektromos fogyasztók. A legtöbb villamos energiát júliusban fogyasztottunk. Mivel otthon tartózkodtunk, gyakrabban használtuk a háztartási gépeket. A meleg és a magas csapadék miatt a fű gyorsabban nőtt, heti 1-2 alkalommal le kellett nyírni a füvet. A magas napi középhőmérsékletek miatt a nyári hónapokban a hűtőnek és a két fagyasztónak több energiára van szüksége, hogy a megfelelő hőmérsékletet biztosítani tudják. Nyáron a világításra fordított energia jóval kevesebb, mint egy téli hónapban, hiszen nyáron kb. 15-16 óra a nappalok a hossza, míg télen ez 8-9 órára csökken. Közlekedésünk kapcsán felmértem, hogy hány alkalommal utaztunk 1,2,3,4, illetve 5 utassal és hány kilométert tettünk meg. Kiszámoltam a megtett utaskilométereket, valamint hogy eltérő utasszám esetén mennyi CO2-t juttatunk a légkörbe. Mindkép autónál megvizsgáltam, hogyan változott volna szén-dioxid-kibocsátásunk, ha minden alkalommal 1 fő utazott volna, vagy ha minden alkalommal 5 fővel közlekedtünk volna. Hulladéktermelésünkre is elmondható az, hogy júliusban és augusztusban volt a legmagasabb. Mivel otthon töltöttük a nyarat, fogyasztásunk megnőtt, így több hulladékot termeltünk, gyakrabban kellett a hulladékgyűjtőnket üríteni. A meleg miatt nagyobb mennyiségű folyadékot ittunk, ezzel magyarázható az elhasznált PET-palackok nagy száma. 2010. március 1. és 2011. február 28. között nem csak a fogyasztásunkat vizsgáltam meg, hanem kiszámoltam, hogy gázfogyasztásunk, villamosenergia-fogyasztásunk, közlekedésünk és fűtésünk során mennyi CO2-t juttattunk a légkörbe. A vizsgált egy év alatt összesen 410 m3 földgázt használtunk el. Számításaim szerint 1 m3 földgáz elégetése során 1,519 kg CO2 keletkezik. Így a gázfogyasztásunkból eredő CO2-kibocsátásunk meghaladja a 2040 kg-ot. 1 kWh energia nyerése során 0,366 kg CO2 kerül a légkörbe. A vizsgált egy év alatt összesen 3280 kWh energiát használtunk el, ennek alapján megállapítható, hogy a légkörbe juttatott CO2 mennyisége kb. 1200 kg. Gépkocsijaink szén-dioxid-kibocsátását az utasok száma határozza meg. Ahogy nő az utasok száma, úgy egyre több CO2 jut a légkörbe. Az Opel Corsa CO2-kibocsátása 142-163 g/km között változik. 19 495 km megtételével kb. 2832 kg CO2 került a levegőbe. Az Opel Asta CO2-kibocsátása 175-196 g/km között változik. A megtett 16 430 km út során 3009 kg CO2 jutott a légkörbe. Így a vizsgált egy év alatt közlekedésünk 5841 kg CO2-dal növelte kibocsátásunkat. A háztartásunkban egy év alatt elégetett fa mennyiségét és a fűtésünkből eredő CO2-kibocsátásunkat az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára elkészített dolgozatomban meghatároztam, az ehhez szükséges számításokat elvégeztem. Kiszámoltam, hogy egy kg száraz fa elégetése során 1,302 kg CO2 keletkezik. Fűtési időszakunkban összesen 11 945 kg fát égettünk el, így a légkörbe jutatott szén-dioxid mennyisége kb. 15 552 kg. 2010. március 1. és 2011. február 28. között háztartásunk összesen 24 633 kg szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Kiszámoltam, hogy 1 hektár mérsékelt övi erdő évente 22 t CO2-t köt meg a légkörből (az erdők „nyelő funkciója”). A mi kb. 25 tonna kibocsátásunk ezt az értéket meghaladja. Azonban már 2 hektár erdő elegendő ahhoz, hogy elnyelje háztartásunk energiafogyasztása során a légkörbe jutatott CO2 mennyiségét. Mivel 12,6 ha erdőnk van, biztos, hogy a CO2 megkötésben „tartalékaink” is vannak. Végül elemeztem, hogy hogyan csökkenthetnénk gázfogyasztásunkat, villamosenergia-fogyasztásunkat, vízfogyasztásunkat és hulladéktermelésünket, valamint hogyan tehetnénk gazdaságosabbá és megfontoltabbá közlekedésünket.