Az utóbbi évtizedek egyik kiemelkedő fontosságú oktatáspolitikai kutatási témája a különböző nemzeti kisebbségek oktatásának helyzete határainkon innen és túl. Kutatásunkban a Románia területén található jelentős (40%) magyar nemzetiségű lakossággal rendelkező város, Szatmárnémeti magyar nyelvű felsőoktatásának létrejöttét, működését vizsgáltuk. Célunk volt bemutatni a szatmárnémeti magyar nyelvű felsőoktatás létrehozásának motivációit, körülményeit; az intézmény működésének lehetőségeit és korlátait; jövőbeli perspektíváit. A dolgozat elméleti részének első fejezetében a regionalizmus témakörét tekintettük át, kiemelve az általunk vizsgált Partium régió helyzetét. Vizsgáltuk a Partium területi régiót, és annak felsőoktatási kapcsolatait, azaz a Partium oktatási régiót. A szakirodalmi feldolgozás második részében a Partium régióban élő magyar nemzeti kisebbség identitásának szerepével foglalkoztunk. Vizsgáltuk a magyarság nemzeti, lokális, vallási és kulturális identitását, illetve ezek összefüggéseit is. A harmadik fejezetben foglalkoztunk a különböző tőkefajtákkal (kulturális, társadalmi, gazdasági). A tőkefajták többek közt meghatározzák az egyén társadalmi helyzetét, az pedig befolyással bír a továbbtanulásra, és az egyén intézményválasztására. Az utolsó elméleti fejezetben bemutattunk néhány, a szatmárnémetihez hasonló (elsősorban magyar tannyelvű) kisebbségi felsőoktatási intézményt, rámutatva azok hasonlóságára, illetve különbözőségére. Az empirikus vizsgálat alapját két különböző időpontban (2005/2006 és 2009) készített interjús lekérdezés, és a 2009-ben készített kérdőíves felmérés adta. Az interjúkat Szatmárnémeti magyar nemzeti kisebbségének ún. aktoraival készítettük, míg a kérdőívek esetében önkitöltős módszert alkalmaztunk a Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozat összes hallgatójával (178 fő) és az „anyaegyetem” hallgatóinak egy mintájában (50 fő). Interjús elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy honnan indult–hová tart a szatmárnémeti magyar nyelvű felsőoktatás? Miért éppen a tanítóképzés és a közigazgatási szak indult? Miért kihelyezett tagozat és nem önálló intézmény? Van-e magyarországi kapcsolata az intézménynek? A 2005-ben bevezetett „bolognai modell” milyen változásokat hozott a főiskola életében? Változtak-e az elképzelések az intézményben a képzés tekintetében az Európai Unióhoz való csatlakozást (2007) követően? Kérdőíves kutatásunk során választ szerettünk volna kapni arra is, hogy egy kisebbségi csoport, mint a magyarság Romániában, milyen mértékben tudja megőrizni nemzeti-kulturális-lokális-vallási identitását, ezért vizsgáltuk az intézmény hallgatóinak ezen identitástípusait is. Választ kerestünk arra a kérdésre is, hogy az itt tanuló magyar nemzetiségű hallgatók a társadalom melyik osztályába tartoznak, és milyen mértékű a különböző tőkefajtákkal (kulturális, társadalmi, gazdasági) való ellátottságuk. Kutatásunk részét képezte az is, hogy mi motiválta a hallgatókat a felsőoktatásba való jelentkezésre, illetve, hogy miért éppen a Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatot választották, mint felsőoktatási intézményt. Az elemzés során összehasonlító elemzést végeztünk a tanító és a közigazgatási szakos, illetve a kihelyezett tagozat és az „anyaegyetem” (Kolozsvár) hallgatói között a fenti kérdéskörökben. Kutatásunkban, az esettanulmány jellegéből következően keverednek a feltáró, leíró és magyarázó elemek, így dolgozatunk végén ellenőriztük kiinduló hipotéziseinket is.

The topic of this dissertation is the establishment and present situation of Hungarian speaking higher education in Satu Mare. It also analyses the Hungarian speaking students’social position, identity and the motivation behind their choice of education. The topic is worth studying because Romanian higher education is in Romanian only with few exemptions. Those students who are coming from Hungarian schools can only take their majors in Romanian which is very harmful to minority education. Nowadays minority education in Romania is only connected with Hungarian minority population. It is the Hungarian minority, who has the broadest and best-organized education system of those minorities living in Romania. This education takes part either in Hungarian institutions or in Romanian institutions with Hungarian faculties. When looking at the educational indicators of Hungarian population, it can be stated that the number of Hungarians in higher education in Romania are underrepresented in comparison to the Hungarian population in Romania. The majority of Partium’s younger generation lack higher education, this fact can lead back to the inappropriate institutional structure, therefore many students choose to go on to an institution outside the region for higher education. The Babeş-Bolyai University in Cluj-Napoca is a good example of this kind. The reason behind Hungarian minority students as being underrepresented could be that they were only allowed to attend certain faculties such as Faculty of Humanities, Agriculture and Acting. Higher Education in Hungarian was impossible in the Faculty of Law, Economics and Medicine. It was not until the „revolution” in December 1989, that private religious institutions begin to emerge in Romania and aimed at educating in Hungarian. This was the only route for establishing Hungarian higher education. Romanian minority and education policies did not approve of minorities’ autonomy and right to school establishment, not even in the case of the above mentioned private institutions. These difficulties lead to the establishment of Hungarian higher education with the help of survival strategies at the end of the 1990s. Namely, these strategies meant making use of semi-official opportunities, taking advantage of deficiencies of law, undertaking situations of little hopes, and adapting to frequent changes with flexibility. Taking these facts into consideration it can be said that Babeş-Bolyai University established in the Partium region is of great importance. Especially knowing that the Affiliated Faculty of Satu Mare, where education can not only be obtained in Hungarian but also is within the confines of state education. It must be mentioned that degrees obtained in Romanian state universities are more valuable when it comes to job search than that of private universities. Babeş-Bolyai University in Cluj-Napoca is an internationally recognized as a reputable institution. The role of the institution in the Partium region is not negligible either. After the Second World War the area lacked cities due to the modification to the borders and education of the Hungarian minority could be accomplished only in Romanian. The circumstances around the establishment of the institution were examined in the empirical part of this dissertation. Moreover, those who took part in the establishment or now are running it were interview. Therefore the conclusions were drawn and compared to the presumptions in the hypothesis. Student composition was examined with the help of a questionnaire from the previously mentioned aspects and than it was compared to the Hungarian students who are attending Babeş-Bolyai University in Cluj-Napoca.