Kutatásom területe a Debreceni Egyetem Botanikus kertje volt. Munkám során egy olyan digitális adatbázist építettem fel, ami alkalmas lehet egyfelől a kertet interaktív módon bemutató rendszer kiépítésére, másrészt pedig térinformatikai, távérzékelési munkák alapjául is szolgáltat. Mai rohamosan fejlődő világunkban az idő és a precizitás nagy kincs, a távérzékelési technológiák fejlődése pedig mindkettőt kíméletesen használja. Vizsgálataimban igyekeztem kideríteni, hogy egy kisméretű, heterogén területen mennyire alkalmazhatóak az alapvetően kevésbé mozaikos, nagy kiterjedésű területeken használt technológiák. Egy hiperspektrális felvételen végeztem el kétféle képosztályozási módszert, és ezek eredményeit értékeltem ki. Az osztályozáshoz szükséges koordinátákat terepi vizsgálataim során kézi GPS vevővel, korrekciós jel nélkül vettem fel. A nyers adatok feldolgozására az ESRI Arc Pad, ArcGIs Desktop, és az ITT ENVI nevű szoftvereit alkalmaztam. Munkám során olyan apró akadályokba ütköztem, mint például a nyári hőség miatt üzemképtelenné váló GPS, a szoftverek közötti nem teljes körű kompatibilitás, vagy a túl mozaikos növényzet okozta osztályozási problémák. Ezek mindegyike leküzdhető, és fontos részét képezik dolgozatomnak. Következtetéseimben rámutatok arra, hogy minden technológiának megvannak a korlátai, nem érdemes mindig a legmodernebb eljárásokat alkalmazni, van, amikor érdemes visszanyúlni a hagyományos módszerekhez.