A XIX. századtól a nemzetállamok kialakulásával meghatározó szerephez jutottak az egyes államokat elválasztó határok, hiszen ettől kezdve az állam az egy nemzethez tartozás szimbólumává vált. A központosított államhatalom a legtöbb esetben az ország térszerkezetét is átalakította, az erőforrásokat a központi területekre koncentrálta, míg a határmenti területek hátrányos helyzetbe kerültek, marginalizálódtak. Ez a XIX. században Európa szerte megkezdődő folyamat a XX. század második felében, Nyugat - Európában, a határmenti területek szerepének felértékelődésével jelentősen oldódott; ugyanez sajnos nem mondható el Európa keleti feléről, ahol egészen a 80-as évek végén bekövetkező rendszerváltozásig a határok elválasztó szerepe és az ezzel együtt járó valamennyi kedvezőtlen hatás fennmaradt. A dolgozat célja a fentiek figyelembe vételével az államterület egyes jellemzőinek illetve az államok területi változásainak bemutatása az államtan geopolitikai aspektusait előtérbe helyezve. Témaválasztásom indokául elsősorban az szolgált hogy Magyarország, Trianon okán aktív részese és elszenvedője is volt -történelmi léptékkel mérve a közelmúltban- az államterület változásainak, ezáltal - kellő mélységben feldolgozva- megfelelő esetpéldaként kerülhet a választott témakör bemutatásra.