Egy lakosság egészségi állapota a társadalom szempontjából kardinális kérdésnek minősül. Jelen pillanatban, a magyar populációra sajnálatos módon mozgásszegény életmód jellemző. A modernizáció, a fokozatosan elterjedő automatizált eszközök, mobil felszerelések, a szabadidő hiánya, vagy annak passzív eltöltése, mind-mind maga után vonzotta a fizikai aktivitás fokozatos csökkenését, ami a mozgásszegény életmód kialakulásához vezetett. Az inaktív életmód önmagában is rizikófaktornak tekinthető, mert súlyos betegségek – úgymint: obesitas, osteoporosis, 2 típusú diabetes mellitus, hypertonia, mozgásszervi megbetegedések, egyes daganatos betegségek, szív- és érbetegségek - kóroki tényezője lett. Ezen életvitel következtében folyamatosan romlik az összlakosság egészségi állapota, és ez az életmód még több egészségromláshoz vezet. Ezen kívül jelen van egy másik „népbetegségnek számító kór”, a stresszes állapot, melynek akut, vagy krónikus hatásai szintén egészségromláshoz vezethetnek. Megannyi megbetegedés bázisaként is emlegetik, amely a már meglévő, „lappangó” megbetegedéseket hozza felszínre. A mai fogyasztói társadalom által okozott teljesítménykényszer az egyénre nagyfokú nyomást gyakorol és ezek az érzelmi megterhelések szomatív tüneteket váltanak ki, amivel magyarázható, hogy a testi történéseknek vannak lelki okai és következményei egyaránt. Az ember pszichoszomatikus lény - a test és lélek összefügg, hatnak egymásra - és az „új” társadalom által rárót elvárásoknak való kényszeres megfelelés eredményeként, fokozódott az érzelmek szupressziója, a stresszel való megküzdés képessége csökkent, ezáltal gyakoribbá váltak a mentális betegségek. A felsorolt állapotok megelőzésére nagyszerű módszer lehet a testmozgás.