Magyarország kedvező agroökológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a kiváló minőségű hazai élelmiszertermelés alapvető feltételeit. A kedvező adottságaink mellett azonban fontos szerepet kell hogy kapjon a megfelelő termelési technológia, illetve műszaki megoldások. A mennyiségi termelésen túlmutatóan a versenyképesség megőrzése érdekében fontos, hogy az integrált termelési folyamatok is előtérbe kerüljenek. Az integrált szemlélet beépítése mezőgazdasági vonatkozásban megtörténhet mind, a növénytermesztés, mind pedig az állattartás folyamatába. Az integrált szemlélet bevezetése kapcsán érdemes az egyes termelési ágazatok és folyamatok energia- és anyagáramának feltárása. Az elemzések elvégzését követően letisztulnak azok a területek, amelyek átalakításra, illetve átgondolásra érdemesek az anyag-és energia takarékosság javításának szempontjából. Elemzésre került egy hazai mezőgazdasági cég tevékenységeinek elemzése. A számítások során a tejelő tehenészetében felmerülő anyaghasználatok nagyságrendje került elemzésre. Ezen belül is az egyes korcsoportok tartástechnológiájában felmerő anyaghasználat. A számítások alapján megállapítható, hogy a korcsoportok között arányaiban a borjú, illetve a tejelő állomány anyagfelhasználása és hulladékképzése a legnagyobb. Az esetleges hulladékképződés csökkentésére és a felhasznált anyagok mérséklésére következetések és javaslatok részben megtalálhatóak az esetleges alternatívák. A növénytermesztés kapcsán elemzésre került a három, hazai viszonylatban is jelentős növénykultúra termesztésének anyaghasználata. A vizsgált növények közül a napraforgó termesztése járt több anyagfelhasználással, mivel a műveleti sora is összetettebb volt. Átszámítva egy-egy tonna terményre az üzemanyag felhasználást, megállapítható, h a tárgy évben, az elemzett táblák esetében az őszi búza termesztéséhez13,9 liter, a kukorica esetében 8 liter, a napraforgó esetében pedig 22 liter üzemanyagra volt szükség. Ezek az adatok általánosságban nem használhatóak, mivel az adott tábla műveleti sorának és termésátlagának függvényében alakultak. Az anyagmérleg áttekintésén túl érdemes lehet megvizsgálni az elemzett cég energiamérlegét is, és a megvizsgálni az energia felhasználás szempontjából kritikus pontokat. A sertéstartáshoz készített BAT-ból átemelhetőek példák az energiatakarékosság megoldásához, hasonlóan, mint az anyagfelhasználás kapcsán a víz esetén tettem.