Napjainkban egyre többet hallunk a tanulási zavarok és köztük főként az olvasási problémák témaköréről. Korunk új „fertőző gyermekbetegségeként” tartják számon az olvasásban bekövetkező nehézségeket. Vizsgálatom során arra voltam kíváncsi, milyen hatással vannak a 21. század változásai, a gyerekek iskolában nyújtott olvasási teljesítményére. Választ kerestem arra, hogy milyen mértékben befolyásolja a gyerekek olvasási képességét az, hogy a szülők kevesebbet vagy egyáltalán nem olvasnak mesét gyermekeiknek, kevesebb mondókát, verset tanítanak velük, sokkal kevesebb a minőségi játékkal, minőségi beszélgetéssel eltöltött idő és a digitális világ a kisgyermekek mindennapjaiban is döntő szerephez jut. A kutatás másik sarkalatos pontja, az volt, hogy képet kapjak arról, hogyan vélekednek a tanítók az olvasási nehézségekről, mennyire tájékozottak az olvasási problémákkal kapcsolatban, mennyire értenek egyet azzal a véleménnyel miszerint korunk változó, digitális világa kapcsolatba hozható az olvasási problémákkal, hogy a környezeti tényezők jelentősen befolyásolják a tanulók olvasási képességét.