A tájban végbement változások megfigyelésére jó lehetőséget biztosítanak számunkra a modern geoinformatika eszközei. A kutatás során több időszakot lefedő légi felvételeket elemeztem. Az 1979--es, és 1987-es felvételeket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtára bocsátotta rendelkezésemre, melyek szkennelése és georeferálása után végeztem el a felszínborítási kategóriák vektorizálását. További két időpontot jelentettek a 2000-es és 2009-es Google Earth felvételek. Összesen 11 területhasználati osztályt különítettem el, amelyek közül csak a vizsgálat szempontjából lényegeseket elemeztem (erdő, legelő, szántó, mocsár és vizes területek). A tájváltozás mellett fontosnak tartottam a tanyák számában bekövetkezett változások számszerűsítését is. Ehhez a légifotók mellett az 1951-es katonai topográfiai térképet is felhasználtam. A digitalizálás és tájmetriai vizsgálatok során QGIS és ArcGIS szoftvereket és beépülő pluginjaikat alkalmaztam A változások vizsgálatához a QGIS Lecos pluginja segítségével meghatároztam a foltok geometriai jellemzőit (kerületet, területet, kerület/terület arány és a szegélyhosszt, shape index, paratio, fraktál dimenzió), a foltsűrűséget, a legközelebbi szomszéd indexet, stb. A vizsgálat segítségével a táj elemeinek területi változásáról, szabdaltságáról, egymáshoz viszonyított arányáról és a tájmetriai mutatók időbeli változásáról kaptam eredményeket. Eredményeim szerint a tározó építése főként a foltsűrűségben okozott változásokat. Viszont a területhasználati változásokat nem ennek a beavatkozásnak köszönhetjük: az itt végbement változások főként a nagyüzemi mezőgazdaság megjelenésének és az ártér beerdősülésének köszönhető. A tájmetriai vizsgálat során fény derült arra, hogy a különböző mutatószámok korrelációban állnak egymással. Megfigyelhető a szegélyhossz és a terület hasonló alakulása, ami viszont szembetűnő, hogy a két érték a vártnál kevésbé korrelál. Így nagyobb területű folthoz, nem mindenféleképpen tartozik nagyobb kerület. Az elemzések során szembetűnő volt a tanyavilág teljes eltűnése. A terepmodell alapján kijelenthető, hogy a tározó igen jól megtervezett, a víz gravitációs úton távozhat a területről az árhullám levonulása után.