Alanyfajta-hatás vizsgálata a szőlő ásványi anyag összetételére Cserszegi fűszeres nemes esetén a 2013-as évjáratban

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A szőlő adja az egyik legnagyobb kultúrájú és töretlen népszerűségű alkoholos élelmiszeripari terméket: a bort. A szőlőtermesztés változáson ment át a filoxéra vészt követően, amelynek eredményeként az oltványkészítés szőlőtermesztési kultúrájának elterjedése addig ismeretlen és szerteágazó tudományterületet nyitott meg. Célom az volt, hogy Magyarországon szélesebb körben megismerjék az eddig kevésbé ismertnek számító alanyfajtákat. Ez azért fontos, mivel a megfelelő alanyfajta kiválasztása pozitív hatással van a termés – így a must és a bor – mennyiségére és minőségére. A dolgozatomban bemutatott vizsgálatok egy több évre kiterjedő tartamkísérlet részei, melybe 2013-ban kapcsolódtam be. A Debreceni Egyetemhez tartozó Pallagi Kísérleti Telepen 2003-ban települt az alanyfajta-gyűjtemény vályogos homoktalajon. A gyűjteményből 12 alanyfajtára oltott Cserszegi fűszeres nemesről történt levéllemez- és termés- (must-) mintavétel a 2013-as szüret idején. Vizsgálataim során az ásványi anyag összetételt elemeztem a 2013-as évre, és hasonlítottam össze a tartamkísérlet 2011-es évjáratú FEKETE és társai által 2012-ben publikált adataival (FEKETE et al, 2012 „a”, „b”, „c”). Arra vonatkozóan kívántam szakmai adatokat szerezni, hogy tapasztalható-e feltételezhető összefüggés az - 2011, 2013 - évjáratok lomb-must elemtartalma között. Az általam alkalmazott mérési módszerek az összehasonlíthatóság miatt mindenben megegyeztek a vonatkoztatási alapul vett eredmények mérési módszereivel. A kísérleti mérések során azt tapasztaltam, hogy a begyűjtött minták vizsgálata által a különböző alanyfajtákra oltott Cserszegi fűszeres lombminták eltérő koncentrációban tartalmazzák a vizsgált ásványi anyagokat (Ca, K, Mg, P, Mn). A két évjárat összehasonlítása alapján olyan bíztató eredményeket kaptam, melyek a tartamkísérlet folytatásának szükségszerűségét támogatják. A kapott adatok alapján a különböző alany-nemes kombinációk esetén a lomb és must elemtartalmának elemzésével ezek között fennálló összefüggés-rendszereket próbáltam meg feltérképezni, következtetéseket levonni. Véleményem szerint, az általam alkalmazott összefüggés-vizsgálatok olyan támpontokat adhatnak a szőlőtermesztőknek, melyekkel a szőlőnövény lombjának bevizsgálásával már a szőlő termőre fordulását megelőző években következtetni lehet a későbbi termés mustjának várható elemtartalmára. Ezzel akár évekkel lerövidülhet annak vizsgálata, hogy adott talajon, mely alany használatával érhető el a kívánt elemtartalom-összetételű must. A rendelkezésemre álló minták – és a levéllemez-analitika, valamint a must elemtartalom-elemzések – alapján úgy találtam, hogy a legtöbb esetben az alanyhatás ténye és az évjárathatás is igazolódni látszik, valamint egyes elemek esetén (Mg, Ca, Mn) jól láthatóan, másoknál korlátozottan (K) vagy egyáltalán nem (P) mutatkozik összefüggés a lomb és must elemtartalma között – a legtöbb alanyfajta esetén. Ez alapján javaslom a megalapozottabb következtetések levonása érdekében a további vizsgálatok végzését.

Leírás
Kulcsszavak
Cserszegi fűszeres, alanyfajta-hatás, szőlő
Forrás