Dolgozatom három nagyobb egységből tevődik össze. Az első részben a különböző mondatelemzési lehetőségeket mutatom be egy-egy példán keresztül. Második egységében az alany és az állítmány eddig napvilágot látott elméleteit ismertetem. A harmadik részben pedig azon meglátásomat kísérlem meg különböző példák segítségével alátámasztani, mely szerint nem érdemes mindenképpen abszolút kategóriákkal dolgozni a nyelvtudományban. Véleményem igazolására mind egy napjainkban megjelent, mind pedig egy korábbi munkából egyaránt hozok példákat. Egy mai irodalomból az alany és a melléknév, egy régebben megjelent írásból pedig a szintagmák, valamint a mondatbeli dualizmus kapcsán igyekszem véleményemet igazolni.