A növényvédelmi munka nem csak a szántóföldön álló kultúrnövényekre terjed ki, hiszen a termelőnek jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy a raktározott terményét kártevőktől mentesen tartsa. A raktári kártevők a terményben minőségi romlást és mennyiségi csökkenést okoznak, mivel nemcsak táplálékul használják fel a tárolt terményt, hanem ürülékükkel, tetemükkel, levedlett lárvabőrükkel szennyezik és ezzel romlási folyamatokat indítanak el a tárolt terményben. A raktári kártevők előrejelzésének és bizonyos fokú visszaszorításának egyik módja a csapdázás. Az utóbbi években egyre nagyobb lendületet kapott a növényi illatanyagokkal történő csapdák fejlesztése, amik egyaránt vonzzák a női és a hím egyedeket, de ezek sem fajspecifikusak, tehát azonos táplálékkörű fajok fogására alkalmasak.A kísérlet során kettő féle illatanyag és egy megnövelt kibocsájtó nyílású csalétek hatékonyságát vizsgáltam kontroll kezelés mellett. Az két illatanyag közül az egyik izoamil-alkohol és ecetsav 1:1 arányú keveréke, a másik attraktáns izoamil-alkohol, ecetsav és vörösbor 1:1:1 arányú elegye volt. A megnövelt kibocsájtó nyílású csalétek az utóbbi elegyet tartalmazta 6 mm-es nyílás mellett. A kontroll csapdák nem tartalmaztak illatanyagot.