A fogyatékos személyek és a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedésével a téma egyre jelentősebbé vált. A fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások azonban csak az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait. A disszertáció célja sokrétű. Elsődleges cél a fogyatékos gyermekek (n=1297) sportjával és testmozgásával kapcsolatos jelenlegi helyzet feltárása. Az értekezés a fogyatékossággal élő gyermekek szabadidő-eltöltési, sportfogyasztási, valamint sportmotivációs eredményeit mutatja be. A felmérés másodlagos célja, hogy kiderítse a fogyatékossággal élő gyerekeket nevelő szülők (n=1288) szociökonómiai helyzetét és sportiránti attitűdjét, hiszen a fogyatékossággal élő gyermekek sportba és testmozgásba való befektetése pozitív hatással bír testi és lelki egészségükre, valamint társadalmi integrációjukra és általános jólétükre. A disszertáció harmadlagos célja, hogy feltérképezze a fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet (FODISZ) (n=40) működési, vezetési sajátosságait, ezen belül a vezetők szervezési, - kommunikációs, - és motivációs feladataira is fókuszál, kiemelve a marketingkommunikáció fontosságát a szervezet tevékenységének és létezésének tudatosításában. Az adattisztítás után a válaszokat az IBM SPSS Statistics 27 program segítségével dolgoztam fel. Az adatsorok közötti összefüggések vizsgálatára kereszttábla elemzéseket és Khí-négyzet statisztikát végeztem, magasabb mérési szint esetében korrelációs eljárásokat (Spearman-féle rangkorreláció) alkalmaztam. Néhány esetben diszkriminancia elemzést is végeztem. A fogyatékossággal élő gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülőket fő csoportjait klaszteranalízis alapján határoztam meg. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a fogyatékossággal élő diákok esetében is, csakúgy, mint az épekkel foglalkozó kutatások tanúsága szerint az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a passzív szabadidő-eltöltések csoportjába tartozó tevékenységek, mint például a a zenehallgatás és a televízió nézése. A fogyatékosságuk alapján történő korlátozás, aktivitás és értékrend alapján négy klasztert tudtam azonosítani a diákok körében. A kutatási eredmények azt is igazolták, hogyha a szülő jövedelme több, akkor többet is költ saját maga és gyermeke sportolására is. A sportoló szülők körében az életmódfüggő betegségek kisebb arányban fordulnak elő. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a szülők költenek többet magukra és gyermekük sportolására, akinek magasabb az iskolai végzettsége és akik sportolnak. Mivel a fogyatékossággal élő gyermek sportolását a szülői támogatás (odajutásban, anyagiakban, erkölcsileg stb.) meghatározza, így az általam alkotott szülői klaszternek megfelelően a támogató szülőket (aktív elfogadó) célszerű tovább motiválni, ösztönözni, a nem támogató két szülői csoport (passzív figyelemre vágyó, és passzív családcentrikus) érdeklődését felkelteni a megfelelő (családbarát programok) sportos programok irányába. Vizsgáltam a fogyatékossággal élő gyermekek sportolását koordináló hazai sportszervezetet (FODISZ) melyben a vezetési, szervezési és tervezési feladatokat azonosítottam és rávilágítottam a különböző területek fontosságára, melyeket a szakemberek képzésébe érdemes lehet beépíteni, amire javaslatot is tettem. A FODISZ rendelkezik szabadidős és sportkínálattal azonban a fogyatékossággal élő gyerekek igénye nagyobb, diverzifikáltabb. With the increase in the number of disabled people and children with special educational needs, as well as the target group of disabled people, research has gained momentum in recent decades. The research is very diverse, which examines the labor market situation of disabled people, their leisure consumption habits or the supporting and hindering factors for their sports. The purpose of the dissertation is multifaceted. The primary goal is to explore the current situation regarding sports and physical activity of disabled children (n=1297). The thesis presents the results of leisure time, sports consumption, and sports motivation of children with disabilities. The secondary goal of the survey is to find out the socioeconomic situation and the sports attitude of the parents of children with disabilities (n=1288), since the investment of children with disabilities in sports and exercise has a positive effect on their physical and mental health, as well as their social integration and general well-being.The tertiary aim of the dissertation is to map the operational and management characteristics of the sports organization dealing with sports for people with disabilities (FODISZ) (n=40), within which it also focuses on the organizational, - communication, - and motivational tasks of the managers, highlighting the importance of marketing communication for the organization's activities and awareness of its existence. After data cleaning, I processed the answers using the IBM SPSS Statistics 27 program. To examine the correlations between the data series, I performed cross-tab analyzes and Chi-square statistics, and in the case of higher measurement levels, correlation procedures (Spearman's rank correlation) were used. In some cases, I also performed discriminant analysis. I determined the main groups of children with disabilities and parents raising children with disabilities based on cluster analysis. The results of the research prove that in the case of students with disabilities, as well as in the case of able-bodied students, one of the most popular leisure activities is passive leisure activities, such as listening to music and watching television. I was able to identify four clusters among the students based on the limitations, activity and values based on their disability. The research results also proved that if the parent's income is more, he spends more on sports for himself and his child. Lifestyle-related diseases occur in a smaller proportion among parents who are athletes. The study revealed that those parents who have a higher education and who play sports spend more on themselves and their child's sports. Since the sport of a child with a disability is determined by parental support (in terms of getting there, financially, morally, etc.), according to the parent cluster I have created, it is advisable to further motivate and encourage the supportive parents (active acceptors), and the two non-supportive parent groups (passive attention-seeking , and passive family-oriented) interest in appropriate (family-friendly programs) sports programs. I examined the Hungarian sports organization coordinating sports for children with disabilities (FODISZ), in which I identified management, organization and planning tasks and highlighted the importance of various areas that could be worth incorporating into the training of professionals, for which I also made a proposal. FODISZ has a leisure and sports offer, but the needs of children with disabilities are greater and more diversified.