Métall a XX. század egyik legnagyobb jogtudósának nevezte Hans Kelsent, mivel minden további jogelmélet alkotó számára kiinduló pontot jelenthetett az ő életműve, illetve tiszta jogtana. Kelsen nagy hatást gyakorolt a múlt századi jogi gondolkodásra, elsősorban a jogfilozófia, a jogtudomány, az általános jogelmélet, az állam- és alkotmányjog, beleértve az alkotmánybíráskodást, ami jóval megelőzte korát, és a nemzetközi jog révén szerzett magának nemzetközileg is elismert hírnevet. Kelsen a jogelméletét a fő művében - a Tiszta Jogtanban - dolgozta ki, ami egyedi abban, hogy ő már átdolgozottan ültette át a neokantiánusi elveket és sok másban is különbözött más pozitivistáktól. Kelsen a leíró és az előíró magatartások különválasztásával egy óriási lépést tett a jog normativitásának az értelmezése felé. Hans Kelsen nagy hatással volt a magyar jogi életre is, hiszen elsősorban Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna, Losonczy István és Bibó István voltak azok, akik közel kerültek a kelsenizmushoz.