T-helper aktivitás Mycobacterium fertőzésben

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A Mycobacterium tuberculosis komplexbe tartozó baktériumfajok okoznak leggyakrabban tuberkulózist (TBC). Mind a patogenezis, mind a diagnosztika szempontjából kiemelt szerepe van a fertőzés során aktiválódó T-limfocitáknak. Látens, vagy aktív M. tuberculosis fertőzésben a perifériás vérben a kórokozóra specifikus effektor-memória T-limfociták keringenek, amelyek detektálásának modern módszerei az interferon-gamma release assay-k (IGRA). A módszer alapelve az, hogy M. tuberculosis specifikus oligopeptid epitópkeverékkel végzett 16-24 órás ex vivo stimulációt követően a szekretálódott interferon-gamma a vérplazmában kimutatható. Célul tűztük ki, hogy a perifériás vér TBC specifikus, peptid antigénekkel történő ex vivo stimulációját követően mRNS szinten vizsgáljuk az egyes citokinek expressziójában bekövetkező változásokat, továbbá, hogy az ily módon megállapított citokin expressziós mintázat segítségével részletesebben jellemezhessük az immunválasz során aktiválódó T-limfociták összetételét. Munkánk során az IGRA pozitív vérmintákból kivont RNS-ből reverz transzkripcióval állítottunk elő komplementer DNS-t, majd a citokinek mennyiségét valós idejű polimeráz láncreakció segítségével mértük, az összehasonlítást ddCt módszerrel végeztük. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a Th1 aktivációt jelző IFN- γ és IL-2 mRNS expresszió mellett az IL-17A, IL-13, valamint az IL-22 transzkripciója is megemelkedett. Az elsősorban Th2 eredetű IL-10 esetében nem tapasztaltunk változást. Eredményeinket összefoglalva a kórokozónak kitettség (expozíció) alatt a Th1 típusú antimikróbás válasz mellett a Th17 és valószínűleg Th22 típusú szisztémás immunválasz is kimutatható.

Leírás
Kulcsszavak
Mycobacterium tuberculosis, QuantiFERON, T-sejt, mRNS
Forrás