A világ vezető cégeinek adatait elemezve azt tapasztaljuk, hogy a cégek eszközértéke és piaci értéke között jelentős különbség van, ezt a különbséget nevezzük intellektuális (humán) tőkének. A nemzetgazdasági szinten folytatott közgazdasági elemzések bizonyították, hogy azok az országok mutatnak kiemelkedő fejlődést, amelyek másoknál jelentősebb mértékben beruháznak a szellemi tőke fejlesztésébe. Az ezen erőforrással való hatékony gazdálkodás ugyanolyan gazdasági szükségszerűség, mint más erőforrások esetében. Ezen erőforrás, illetve ennek folyamatos fejlesztése kihat mind az egyénre, mind a körülötte lévő munkahelyi környezetre; és ennek előbb vagy utóbb látható eredménye lesz a munkában és más jellegű tevékenységekben egyaránt. Ennek köszönhetően mindez a szervezet működésére is pozitív hatást gyakorol. Én szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy számszerűsítve, mekkora ez a hatás, azaz mekkora összeget jelent ez az éves bevételekben. A megszólaltatott emberek (vállalati vezetők, humánerőforrás-mendzserek) felkeresése Nyíregyházán történt meg olyan vállalatoknál illetve szervezeteknél, ahol jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak (min. 100 fő).