Az onlife világ ifjúsága diskurzusok tükrében

Déri, András

Az onlife világ ifjúsága diskurzusok tükrében

Kulcsszó: Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
digital world
risk society
social relationships
generation theories
youth theories
social media
youth research
Szociológia D. I./Szociológia
digitális világ
kockázati társadalom
társas kapcsolatok
generációelméletek
ifjúságelméletek
közösségi média
ifjúságkutatás

URI: http://hdl.handle.net/10831/107364

Könyvtári katalógus link: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1140958

MTMT: 34755030

DOI: 10.15476/ELTE.2022.257

Absztrakt:

A disszertáció az ifjúságszociológia és az internetszociológia főbb elméleti kereteit és megközelítéseit referenciakeretként használva, a struktúra és ágencia viszonyrendszerének figyelembevételével a generációs identitás és a generációs tagozódás kérdéseit elemzi az fiatalok online jelenlétének vizsgálatával; kvantitatív (a 2016-os nagymintás ifjúságkutatás) és kvalitatív (2016 és 2019 között felvett fókuszcsoportos interjúk) elemzésekkel.
A dolgozat célja a digitalizációval összefüggő társadalmi változások ifjúságszociológiai reflexiója: a magyar fiatalok egymáshoz, önmagukhoz és a világhoz való viszonyának szociológiai vizsgálata. A generációelméleteknek a digitális világ társas kapcsolataival és társadalmi egyenlőtlenségeivel való összefüggései az ifjúságszociológiában új megközelítésekre adnak alkalmat. A szociológiai elemzésekben irányadónak a Bourdieu által megalapozott fogalmi kereteket választva a társadalmi egyenlőtlenségek értelmezésében a társadalmi és kulturális tőkék digitális vonatkozásainak vizsgálata emelhető ki.
A társadalom szerkezetét egyszerűsítően leíró elméletek a fiatalok digitálismédia-használatával állították összefüggésbe a születési dátum-intervallumok szerinti (betű)generációkba sorolt csoportokat. Mannheim Károly elmélete szerint a generáció szociológiai értelemben releváns fogalmát történelmi jelentőségű tényezők komplex jellemzőivel lehet leírni, nem pedig születési dátum-intervallumokkal.
A kvantitatív adatok elemzése megmutatta, hogy az offline aktivitás és a hagyományos médiafogyasztás is pozitív összefüggésben van a közösségimédia-aktivitással, azaz a funkcionális ekvivalencia nem érvényesül. Az online aktivitást vizsgáló klaszteranalízis azt mutatta, hogy a születési dátum-intervallum befolyásoló tényező, az életkori csoportok adatainak különbségében azonban a médiahasználat jellege játszik hangsúlyos szerepet. Az ifjúsági identifikáció kvalitatív vizsgálatában fontos tanulság, hogy a fiatalság fogalma alapvetően pozitív értéktartalmú diskurzuselemekben jelenik meg, és egyértelműen az egyéni ágenciával kapcsolódik össze, míg a (szociológiai elemzés számára kevéssé releváns) betűgeneráció-koncepció a társadalmi felgyorsulással összefüggő értékvesztés hétköznapi diskurzusaiban jellemző negatív tartalmait mutatta.
A Mannheim által megalapozott generációs értelmezési keretet a 2020-ban lesújtó világjárványnak a formatív éveikben járó fiatalokra világszerte gyakorolt hatására alkalmazva feltételezhető, hogy a fiatalok a digitális világ ágenseiként egy új történelmi generációt alkotnak.

Abstract:

The dissertation uses the main theoretical frameworks and approaches of youth sociology and internet sociology as a frame of reference, taking into account the structure-agency relationship, and analyses the questions of generational identity and generational division by examining the online presence of young people – through quantitative (the 2016 large sample youth research) and qualitative (focus group interviews conducted between 2016 and 2019) analysis. The aim of the dissertation is to reflect on the social changes related to digitalisation through the lens of youth sociology: the sociological analysis of Hungarian youth's relationship to each other, to themselves and to the world. The connections of generational theories with social relations and social inequalities in the digital world provide an opportunity for new approaches in youth sociology. Choosing Bourdieu's conceptual framework as a guide for sociological analysis, digital aspects of social and cultural capital can be highlighted in the interpretation of social inequalities. Simplistic social structure theories have looked for patterns in young people's use of digital media by (letter) generations, differentiating on the basis of birth date intervals. According to Karl Mannheim's theory however, the sociologically relevant concept of generation is best described by complex characteristics of historically significant factors rather than by date-of-birth intervals. Analysis of the quantitative data showed that both offline activity and traditional media consumption are positively correlated with social media activity, i.e. functional equivalence does not hold. Cluster analysis of online activity showed that the date of birth interval is indeed an influential factor, but the nature of media use also plays a pronounced role in the differences between age groups. In the qualitative analysis of youth identification, an important lesson is that the concept of youth is represented in discourse elements with a fundamentally positive value content and is clearly linked to individual agency, while the concept of the letter generation (less relevant for sociological analysis) showed negative content in everyday discourses of the loss of value associated with social acceleration. Applying Mannheim's generational theory to the impact of the Covid-pandemic on young people in their formative years worldwide, it can be assumed that young people, as agents of the digital world, constitute a new historical generation.

A tétel részletes adatai