Tanárok vagy kormánytisztviselők?

Szabó, Balázs

Tanárok vagy kormánytisztviselők?

Megjelenés dátuma: 2022

Kulcsszó: freedom of research
higher education
Meiji Japan
Kume Kinutake
Tomizu Hirondo
Shinto
Russo–Japanese war
felsőoktatás
kutatói szabadság
Meiji Japán
Kume Kunitake
Tomizu Hirondo
sintó
japán–orosz háború

URI: http://hdl.handle.net/10831/78716

MTMT: 33086886

DOI: 10.38144/TKT.2021.2.1

Absztrakt:

A fiatal Meiji-állam felismerte a nyugati technológia átvételének hajszájában, hogy annak teljes megértéséhez a mögötte álló tudományokat és tudományos szemléletet is át kell vennie – ennek megfelelően már a restauráció után elindult a modern japán felsőoktatás létrehozásának folyamata, amelynek első eredménye a Tokiói Császári Egyetem lett. A tudományos és egyetemi világ meghonosodásával párhuzamosan az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia eszméit is átvették ugyan, de nem kellett sokat várni arra, hogy konfliktus robbanjon ki a nemzet ideológiai alapjait építő Meiji-kormány és az egyetem eredményeiket publikáló kutatói között – cikkemben két ilyen esetet vizsgálok meg, az 1893-as Kume- és az 1905-ös Tomizu-ügyet. Bár mindkét ügy az érintett professzor elbocsájtásával járt, komoly különbségek figyelhetők meg köztük: míg a történész Kume Kunitake esetében a kormányzat minden ellenállás nélkül keresztülvitte akaratát és megbüntette a tudóst, Tomizu Hirondo ügyéből az egész japán császári egyetemi világot megrázó botrány lett, amelynek végén éppen a kormánynak kellett visszavonulót fújnia.

Abstract:

The budding Meiji state, in its pursuit of Western technology, recognised that in order to understand it fully the introduction of basic sciences and scientific methods was also necessary – this led to the establishment of modern Japanese higher education, with the Tokyo Imperial University as its first result. Although in accordance with the development of scientific and academic spheres corresponding ideas of university autonomy and freedom of research were introduced, it was not long before conflict broke out between the government, which was in the very process of creating the ideological foundations of the nation, and academics publishing their results. In this article I aim to examine two of these cases: the Kume incident of 1893 and the Tomizu affair of 1905. Both cases ended with the suspension, and then the dismissal of the professors, but there were significant differences: while in the case of the historian Kume Kunitake the government pushed its decision through without any opposition from the university, the Tomizu affair ended in a scandal which rocked the whole Japanese academic world, forcing the government to retreat.

A tétel részletes adatai

A tételhez tartozó fájlok

Név: Tanárok vagy kormánytisztviselők.pdf

Méret: 410.0Kb

Formátum: PDF

Megtekintés/megnyitás