Az értekezés fókuszában annak vizsgálata áll, miképpen hatja át az emberséges bánásmód követelménye a hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer egyes elemeinek jogi szabályozását, illetve végrehajtását. Mivel e tárgykörben a hazai és a külföldi szerzők művei mellett számos nemzetközi dokumentum is rendelkezésemre állt, a források rendkívül széles merítése kijelölte az értekezés kereteit is. A téma kellő részletességgel történő ismertetése érdekében elengedhetetlen volt a tárgyalt szankciók körének korlátozása, ezért – a kevesebb néha több elvét szem előtt tartva – nem vizsgáltam a tilalommal összefüggésbe hozható valamennyi büntetést és intézkedést. Ebből következően nem foglalkoztam a kiutasítással és a javítóintézeti neveléssel. Előbbi szankció a non-refoulment elve révén kapcsolódik a kínzás tilalmához. Utóbbi akár a fiatalkorúakkal szemben tanúsított bánásmód, akár a javítóintézetek elhelyezési körülményei miatt sértheti az abszolút jellegű tilalmat. A kifejtettekből fakadóan az értekezés tárgyát kizárólag azok a felnőttkorúakkal szemben kiszabható szankciók képezik, melyek azonos joghátrányt hordoznak: a személyi szabadságtól való megfosztást. E feltételeknek három szankciótípus felelt meg: a büntetések köréből a szabadságvesztés és az elzárás, míg az intézkedések köréből a kényszergyógykezelés. A szankciók által megtestesített joghátrány azonossága egyidejűleg lehetővé tette, hogy a kutatásom során elsősorban a bánásmód egyik objektív vetületét, azaz a fogvatartottak részére biztosított elhelyezési körülményeket, a vonatkozó nemzetközi elvárásokat és a hazai jogszabályi rendelkezéseket vizsgáljam. The aim of the dissertation is to examine how the requirement of humane treatment affects the legal regulation and enforcement of certain elements of the current Hungarian criminal sanctions’ system. In addition to the works of domestic and foreign authors, a huge number of international documents were also available in this field, so the extremely wide range of sources marked the framework of the dissertation. In order to describe the subject in sufficient detail, it was essential to limit the scope of the sanctions discussed, so I did not examine all the penalties and measures that could be associated with the prohibition. Consequently, I have not dealt with expulsion and special education in a reformatory. The former sanction is linked to the prohibition of torture through the principle of non-refoulment. The latter may infringe the absolute prohibition either through the treatment of juveniles or through the conditions in reformatories. Based on the above, the subject of the dissertation are only the sanctions that can be imposed on adults and have the same legal disadvantage: Deprivation of personal liberty. Three types of sanctions met these conditions: imprisonment, confinement, and compulsory psychiatric treatment. At the same time, the similarity of the legal disadvantage embodied by the sanctions allowed me to examine one of the objective aspects of the treatment, namely the conditions of the detainees’ placement, the relevant international requirements and the domestic legal provisions.