A magyar egészségügyi ellátórendszer kritikus fenntarthatósági kihívásokkal küzd, az elméletben biztosított szabad hozzáférés a szakemberhiány miatt korlátozott. A hozzáférhetőség az egyik kiemelt példája a rendszerben meglévő hiányosságoknak hiszen az ellátói oldalon fennálló probléma direkten jelenik meg az igénybevevők részén is. Az állami finanszírozásnak reflektálnia kellene az állampolgárok egészségügyi szükségleteire. Az Országos Mentőszolgálat, Magyarország legnagyobb állami egészségügyi szolgáltatójaként rendkívül kitett a hiányosságoknak azonban sokat istud tenni a javulásért. Ez a kutatás az első, amely Magyarországon megyei szinten vizsgálja az elkerülhető halálozás és a mentőszállítások kapcsolatát. Kutatásunk jelentős területi eltéréseket tárt fel mindkét vizsgált mutató kapcsán. Számottevő eltéréseket fedeztünk fel a megyék között, kiugró példa, hogy egyes régiókban betegségtípustól függően közel kétszeres a halálozási és a hozzá kapcsolódó szállítási arány az országos átlaghoz képest. Kiemelkedően magas Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a vérzéses stroke halálozási aránya annak ellenére, hogy a régióban alacsonyabbak a mentési számok, a betegségtípus esetén. A halálozások megfelelnek a feltételezett szocioökonómiai tényezőknek, de a mentési tevékenységeknek nem kell egyenesen arányulnia ezekhez. Az eredmények hangsúlyozzák az erőforrások optimalizálásának szükségességét és a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás fontosságát az elkerülhető halálozások megelőzése érdekében. A tanulmány korlátja, hogy, az adatok megyei szinten kerültek feldolgozásra, amely nem tükrözi az egyéni tényezőket, figyelmen kívül marad a szív- és érrendszeri betegségek soktényezős etiológiája. 79 Az elemzés COVID-19 járvánnyal fogllkozó része bemutatja a mentőszervezet hatékony megküzdését és stratégiai erőforrás-allokációját. Ez kiemeli az OMSZ elkötelezettségét a gyors és hatékony sürgősségi orvosi ellátás biztosítása mellett, alkalmazkodva a járvány változó igényeihez és kihívásaihoz, biztosítva az általa szolgált közösség biztonságát. Kutatásunk hangsúlyozza a hatékony mentőszolgálat szükségességét és kiemeli az erőforrás-allokáció fontosságát az elkerülhető halálozás csökkentésében. Végül a jövőbeli kutatások fókuszában lehet az OMSZ tevékenységei közül az újraélesztés hatékonysága, és összpontosíthat a betegek prehospitális ellátásának megkezdésétől a kezelés során eltelt teljes időre, hogy teljesebb képet kaphasson a tudományos közösség az elkerülhető halálozások csökkentését igazoltan támogató mutatókról.

The Hungarian healthcare system confronts critical sustainability challenges, prominently marked by accessibility issues and a shortage of medical professionals. Free access, in theory, is contradicted by practical constraints and escalating professional deficits. The state's financing model must reflect healthcare needs, a principle echoed by the National Ambulance Service (NAS), Hungary's principal state-run healthcare entity. This research is the first to investigate the relationship between amenable mortality and ambulance deliveries at the county level in Hungary. It reveals significant disparities among counties, with some showing mortality and delivery rates nearly double the national average, varying by disease type. The Hungarian study on geographic disparities indicates substantial inter-county variation in amenable mortality and ambulance deliveries. Notably, Borsod-Abaúj-Zemplén County reported high hemorrhagic stroke mortality alongside reduced ambulance deliveries, reflecting socioeconomic factors. These insightsinform resource optimisation and highlight the significance of addressing service disparities to prevent avoidable fatalities. Despite these findings, limitations persist, such as the study's county-level focus, which may not represent individual outcomes, and the non-inclusion of cardiovascular diseases' multifactorial. The analysis of the NAS during the COVID-19 pandemic illustrates the organisation's effective management and strategic resource allocation. It reflects the NAS's commitment to providing prompt and efficient emergency medical services, adapting to the evolving needs and challenges of the pandemic, and ensuring the safety and well-being of the communities it serves. Nevertheless, the study accentuates the critical role of efficient ambulance service operation and the opportunity to reduce disparities in emergency healthcare delivery. The research emphasises the need for efficient ambulance service operations and highlights the importance of resource allocation and service disparity in influencing avoidable mortality rates. It also suggests the need for improved training and decision-making in ambulance services. Finally, future research should examine the effectiveness of resuscitation in NAS activities. It can also focus on the NAS time of arrival, the time of transport to the definitive medical facility, and the time from patient admission to care to get a complete picture of the indicators supporting the reduction of avoidable deaths. A further direction of research could be to compare mortality data by county for the diseases studied and to examine the rescue activities of the NAS to see whether the NAS has used its resources appropriately and whether, despite the increased workload, mortality rates have not increased and care for priority diseases has not been compromised.